Az államadósság-kezelés jelenlegi szervezeti és döntéshozatali rendjének kialakulása Magyarországon az 1990-es évektől napjainkig

· 1993. április 1-jén megalakult az Állami Értékpapír Kibocsátást Szervező Iroda részleges feladatkörrel, ekkor a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank is fontos szerepet játszott az adósságkezelésben.

· 1995 májusában az Alapító okirat módosításával a Pénzügyminisztérium felügyeletével megkezdte munkáját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amelynek célja az adósságkezeléssel kapcsolatos valamennyi funkció egy szervezetbe való tömörítése volt. Ez a törekvés fokozatosan valósult meg.

· 1996. április 1-jén az ÁKK a Kincstár elnökének felügyelete alá került és átvett valamennyi, a belföldi adósságkezeléssel kapcsolatos tevékenységet. Ezzel egyidőben az adósságkezelés stratégiai és elvi kérdéseivel kapcsolatos döntési rend is megváltozott, a Pénzügyminisztérium, a Kincstár, az ÁKK és a jegybank vezetőiből álló ún. Kincstári Tanács lett a felelős ezen döntések meghozataláért.

· 1996. november 1-jétől a Magyar Államkincstár 19 fiókból álló saját fiókhálózatában közvetlen állampapír-forgalmazást is végez a lakosság számára. Ezen tevékenység szakmai irányítását az ÁKK látja el.

· 1997. január 2-án az ÁKK megkezdte a központi költségvetés külföldi adósságának kezelését, amelynek kiemelkedő állomása 1999. január 1-je, ettől kezdődően az ÁKK a Magyar Állam nevében eljárva külföldi forrásbevonási műveleteket is végez.

· 2001. március 1-jén a pénzügyminiszter megalapította az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságot, amely a jogok és kötelezettségek vonatkozásában a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ jogutódja. A megalapításról rendelkező Államháztartási törvény (Áht.) módosítása lehetővé tette, hogy az adósságkezelés rugalmas, a követelményekre gyorsan reagálni képes félig piaci szervezeten belül valósuljon meg. Az elkülönült ügynökség létrehozásának célja a kitűzött stratégiai célok egyértelmű döntési, felelősségi és számonkérési rendszerben történő végrehajtása. Az ÁKK Rt. megalakításakor a Kincstári Tanács megszűnt, a stratégiai döntéseket az alapító pénzügyminiszter és az ÁKK Rt. igazgatósága hozza meg.

· Az Áht. 2003. június 30-i módosításával az ÁKK Rt. egyértelműen felelőssé vált a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáért és az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való gazdálkodásért is. Ennek keretében 2004. januártól az ÁKK Rt. a piacon már likviditáskezelési célú tevékenységet is végez (pl. repó műveletek). Szintén 2004-től az ÁKK Rt. közvetlenül a piacon köti a devizaadósság-kezelés keretében a fedezeti (swap) műveleteket.

· A társaság elnevezése (cégneve) 2006. augusztus 28. napjával Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságra, illetve rövidített elnevezése ÁKK Zrt.-re módosult.

· Az ÁKK Zrt. jogállását és tevékenységét 2012. január 1. napjától a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szabályozza, míg az előbbi időponttól az ÁKK Zrt. tevékenységét és jogállását korábban szabályozó, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (régi Áht.) hatályon kívül helyezésre került.

MÁK és DKJ kalkulátor