Az államadósság-kezelés jogi és szervezeti alapja

Az államadósság-kezelés jogi alapját több jogforrás alkotja, melyek közül kiemelkedő a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), az adott évre vonatkozó költségvetési törvények és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tőkepiaci törvény). E törvényi rendelkezések egyfelől meghatározzák az államadósság fogalmát, illetve keletkezésének és finanszírozásának szabályait, másfelől e tevékenység végzésére jogosult és egyben köteles közigazgatási és szervezeti szereplőket szabályozzák.

Az államháztartás modernizációja keretében, annak első lépéseként éppen az államadósság-kezelés új szervezeti alapokra történő helyezése történt meg, amelynek eredményeként 2001. március 1-jétől az adósságkezelést egy önálló gazdasági társasági formában működő szervezet, az ÁKK Zrt. látja el.

Az ÁKK Zrt. cégbíróságon bejegyzett egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Az ÁKK Zrt. működésére – a Stabilitási tv. eltérő rendelkezései kivételével - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az irányítást az ÁKK Zrt. Igazgatósága látja el, a működés kontrollját pedig – a társasági státusból következően – a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló végzi. E belső irányítási és ellenőrzési mechanizmusokon túl az adósságkezelés az Állami Számvevőszék által is rendszeresen felülvizsgált folyamat. Az ÁKK Zrt. tevékenysége illeszkedik a Magyar Államkincstár működéséhez, e szervezetek összehangolt szakmai irányítása pedig az államháztartásért felelős miniszter személyén keresztül valósul meg.

Az Áht. 5.§ (2) bekezdése értelmében az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a központi költségvetés hiányának finanszírozásáról, mely finanszírozási igények teljesítéséről a Stabilitási tv. 11-14.§ értelmében az ÁKK Zrt útján gondoskodik.

A Stabilitási tv. 14. § (2) bekezdése az államháztartásért felelős minisztert felhatalmazza arra, hogy az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi viszonyokban az államot képviselje, amely képviseleti jogát az ÁKK Zrt. útján is gyakorolhatja, vagy írásban az ÁKK Zrt.-re átruházhatja.

E szabályozásból eredően az államháztartásért felelős miniszter - a Stabilitási tv. 13. § (1) pontja alapján - az ÁKK Zrt. útján:

§ szervezi az államháztartás központi alrendszere adósságának részét képező állampapír kibocsátásokat, hitelfelvételeket és adósság-átvállalást […];

§ elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját;

§ gondoskodik az államháztartás központi alrendszere adósságának terheinek kifizetéséről;

§ a központi költségvetésről szóló törvény alapján az Áht. 76. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről;

§ szervezi a másodlagos állampapírpiacot;

§ a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedés, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint az azonnali, határidős, fedezeti, csere és származtatott ügyleteket köt, továbbá letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el;

§ elemzi az adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatát;

§ közreműködik az államadósság számításában, tájékoztatást ad az államháztartás központi alrendszere adósságának […] alakulásáról, az állampapírpiac folyamatairól;

§ véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit;

§ hitel-betét műveleteket végez.

· jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el;

· közreműködhet az állam, az önkormányzat, valamint ezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezete hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában;

· közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is;

· közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében.