A befektető védelemre vonatkozó szabályokat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban Bszt.) és a
tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: Tpt.) rendelkezései tartalmaznak, melyek lényeges elemei [1] az alábbiak.
A Bszt. jelentős befektetővédelmi rendelkezéseket vezetett be, különösen az ügyfelek tájékoztatására, a szerződéskötésre, a szerződés teljesítésére, illetőleg a megbízás végrehajtására vonatkozóan. A befektetési vállalkozások a Bszt. ezen rendelkezéseit a 2008. január 31-ét követően megkötött ügyletek esetében köteles alkalmazni, míg a jogszabály valamennyi rendelkezésének 2008. június 30-ig kell megfelelniük.
A Bszt. rendelkezéseinek megfelelően a befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg.
A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatása keretében tájékoztatja az ügyfelet, vagy a leendő szerződő felet a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról, működésének és tevékenységeinek szabályairól, valamint a leendő szerződő fél/ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól, a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról. A szerződéskötést illetőleg keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően a befektetési vállalkozás köteles előzetesen tájékozódni a befektető ismereteiről,
A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatása keretében a szerződéskötést megelőzően a Bszt. vonatkozó rendelkezései szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően – az esetleges átsorolási kérelmek kivételével – az ügyfelet e minősítésnek megfelelően kezeli. A besorolás eredményeként a befektető lakossági ügyfél, szakmai ügyfél, illetőleg elfogadható partner minősítést kap, melyhez igazodik a tájékoztatás kiterjedtsége, valamint végrehajtás szempontrendszere, azaz a befektetővédelem mértéke. A befektetési vállalkozás a lakossági illetőleg szakmai ügyfél minőségnek megfelelően ajánlhat pénzügyi eszközöket és befektetési szolgáltatásokat, figyelemmel az ügyféllel előzetesen felvett megfelelési teszt eredményére.
A Tpt. 208.§ (1) bekezdése értelmében
a befektetési szolgáltatók kötelesek üzletszabályzatukat az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén azt az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé tenni. A Bszt. hatálya alá eső befektetési szolgáltató a 22/2008. (II.7.) Korm. rendelet 5.§. (1) bekezdése értelmében az elektronikus úton elérhetőség körében köteles lehetővé tenni az ügyfél számára az üzletszabályzat tárolását és előhívását.
Amennyiben a befektetési szolgáltató a Bszt. szerinti közvetítőt illetőleg függő ügynököt vesz igénybe, a közvetítő, illetőleg az ügynök az őt megbízó befektetési vállalkozás nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő szerződő felet tájékoztatja arról, hogy a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, valamint tájékoztatja leendő szerződő felet arról, hogy mely befektetési vállalkozás nevében jár el. A közvetítő, illetőleg függő ügynök az igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről (pl. a hosszabb átfutási idő, magasabb díjtételek) az ügynök az értékpapírügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni, illetőleg az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén pedig folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.
Számos törvényi rendelkezés biztosítja az ügyfélkövetelések védelmét. Így a befektetési szolgáltató az ügyfél tulajdonát képező vagyont - a Tpt.-ben, illetőleg a Bszt-ben meghatározott esetet kivéve - kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. A befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet. A befektetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél a tulajdonában levő befektetési eszközről, tőzsdei termékről, illetve pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon. (Tpt. 209.§ (1) bek)
A befektetési vállalkozás az ügyfeleit megillető pénzeszközöket saját pénzeszközeitől elkülönítve köteles kezelni. A befektetési vállalkozás az ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál, illetve szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál ilyen célra nyitott pénzforgalmi számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök elkülönített kezelését. (Tpt. 209.§ (2) bek.)
A befektetési szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket, tőzsdei termékeket saját befektetési eszközeitől, tőzsdei termékeitől elkülönítve köteles kezelni. (Tpt. 209.§ (3) bek.)
Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. (Tpt. 209.§ (4) bek.)
Az ügyfelet megillető, fenti követelések a befektetési szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehetőek igénybe. (Tpt. 209.§ (5) bek.)
A Bszt. a befektetési szolgáltatásokra és a kiegészítő jellegű szolgáltatásokra vonatkozó reklámok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal járnak el, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.
A kibocsátó vagy a forgalmazó által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhető kamatot, átlagkamatot, hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni.
A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III.5.) Korm. rendeletnek megfelelően a befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek és a Korm. rendeletben meghatározott befektetési alapkezelőnek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében- amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamata a kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került - ki kell függesztenie a meghatározott képlet alapján számított egységes értékpapír-hozammutatót (EHM), annak képletét, a kamatfizetési időpontokat, továbbá minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van az értékpapír alapján kifizetett összegre, így biztosítva a különböző befektetések összehasonlíthatóságát. Emellett az értékpapírügyletre vonatkozó ajánlatnak és kereskedelmi kommunikációnak az EHM mértékét - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - feltűnő módon kell tartalmaznia.
[1] Jelen tájékoztatás a 2008. március 1-jén hatályos jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza, kizárólag információs célokat szolgál és nem tekinthető teljes körű tájékoztatásnak.
