A teljes körű liberalizáció áttekinthetőbbé, a jogalkalmazás számára egyértelművé tétele érdekében került elfogadásra a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény, amelynek vonatkozó rendelkezése értelmében - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – 2001. január 1. napjától

a) devizabelföldiek belföldön és külföldön,

b) devizakülföldiek belföldön

devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei, így az állampapírokkal összefüggőek is szabadon végezhetőek.

A jogügyletben érintett devizabelföldi és devizakülföldi a nemzetközi fizetési forgalom jogcímeiről szóló 256/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet értelmében az érintett hitelintézetnek statisztikai célra ugyanakkor köteles megadni - a jogszabály mellékletében felsorolt nemzetközi fizetési forgalom jogcímei közüli választással - az általa kezdeményezett átutalás vagy a javára érkezett számlajóváírás, valamint a valutavásárlás és -eladás jogcímét, amennyiben az ügylet a nemzetközi fizetési forgalmat érinti.

Így a devizakülföldiek a magyar állampapírokat megszerezhetik, azon esetkört kivéve, amikor a kibocsátó élt a forgalomképesség ilyenfajta korlátozásával.

Ezek a kivételek pedig jelenleg az alábbiak:

-         a Kincstári Takarékjegy II. és a Prémium Magyar Államkötvény elnevezésű államkötvények;

-         Kamatozó Kincstárjegy és a Kincstári Takarékjegy elnevezésű kincstárjegyek.