Bevezető

Az államadósság-kezelés jogi alapját több jogforrás alkotja, melyek közül kiemelkedõ az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Államháztartási törvény, Áht.), az adott évre vonatkozó költségvetési törvények, a polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) és a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tõkepiaci törvény). E törvényi rendelkezések egyfelõl meghatározzák az adósság fogalmát, illetve keletkezésének és finanszírozásának szabályait, másfelõl e tevékenység végzésére jogosult és egyben köteles államigazgatási és szervezeti szereplõket szabályozzák.

Az államháztartás modernizációja keretében, annak elsõ lépéseként éppen az államadósság-kezelés új szervezeti alapokra történõ helyezése történt meg, amelynek eredményeként 2001. március 1-jétõl az adósságkezelést egy önálló gazdasági társasági formában mûködõ szervezet, az ÁKK Rt. látja el.
Az ÁKK Rt. cégbíróságon bejegyzett egyszemélyes részvénytársaság, kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat a mindenkori pénzügyminiszter gyakorolja. Az ÁKK Rt. működésére – az Áht. eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az irányítást az ÁKK Rt. Igazgatósága látja el, a mûködés kontrollját pedig – a társasági státusból következõen – a felügyelõ bizottság és a könyvvizsgáló végzi. E belsõ irányítási és ellenõrzési mechanizmusokon túl az adósságkezelés az Állami Számvevõszék által is rendszeresen felülvizsgált folyamat. Az ÁKK Rt. tevékenysége illeszkedik a Magyar Államkincstár mûködéséhez, e szervezetek összehangolt szakmai irányítása pedig a pénzügyminiszter személyén keresztül valósul meg.

A pénzügyminiszter szerepe
 
Az Államháztartási törvény felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy gondoskodjon a hiány finanszírozásáról, a központi költségvetés adósságának nyilvántartásáról és törlesztésérõl. E szabályozásból eredõen a pénzügyminiszter (az Államháztartási törvény 48. §-ának b), c), g) és l) alpontjai)

- gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról […],
- gondoskodik a központi költségvetés adósságainak és adósságterheinek nyilvántartásáról, az adósságok törlesztéséről;
- gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, […];
- szabályozza az államháztartás bevétel-elõírási és kötelezettségvállalási, valamint a költségvetési tervezés az előirányzat-módosítás, az adatszolgáltatás és a beszámolás eljárási rendjét.

E feladatai részeként a pénzügyminiszter az ÁKK Rt. útján (az Államháztartási törvény 113/A.§ (1) bekezdése)

a) az éves költségvetési törvény alapján az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik az  állami költségvetés fizetõképességének fenntartásáról,
b) gondoskodik a központi költségvetést terhelõ adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelésérõl és az azzal való gazdálkodásról,
c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelõ államadósságot.

Az Államháztartási törvény összhangban áll a Polgári Törvénykönyv 28. §-ának rendelkezésével, amely a pénzügyminisztert feljogosítja arra, hogy a Magyar Államot polgári jogviszonyokban képviselje.
A két jogszabályban lefektetett általános érvényû felhatalmazást az adott évi költségvetési törvény pontosítja azáltal, hogy az éves finanszírozás és adósságkezelés feladatát a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja.

Az ÁKK Rt. szerepe és feladatköre

Az Államháztartási törvény 113/A. §-a rendelkezik arról, hogy a pénzügyminiszter a finanszírozási és adósságkezelési feladatokat az ÁKK Rt. útján valósítja meg. Az Áht. 2003. június 30-án hatályba lépett módosításával az ÁKK Rt. feladatkörébe került az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való gazdálkodás is. E törvényi felhatalmazás alapján az ÁKK Rt. a következõ feladatokat látja el:

a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját,
b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat,
c) gondoskodik az államadósság terheinek kifizetésérõl,
d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot,
e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez, állampapírokat ad el, vásárol és kölcsönöz, repo ügyleteket köt, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése érdekében azonnali és határidõs, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el,
f) elemzi az állami adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait,
g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól,
h) az állam által garantált értékpapírok kibocsátásával, hitelek felvételével és kezelésével kapcsolatos feladatokat láthat el,
i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit,
j) hitel-betét mûveleteket végez.

A fenti feladatok megvalósítása érdekében az Államháztartási törvény az ÁKK Rt.-t felhatalmazza az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással garantált, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervezõ és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, ügyfélszámla-vezetési továbbá értékpapír-kölcsönzési tevékenység – a Tõkepiaci törvény rendelkezéseinek megfelelõen történõ – végzésére.