A jelen összefoglalás
[1]
a magyar állampapírok birtoklásából eredő bizonyos adójogi következményeket mutatja be. Az adózás minden esetben az adott adóalany egyéni körülményeinek függvénye. Előbbiekből eredően a jelen összefoglalás semmilyen körülmények között sem tekinthető valamennyi lehetséges adójogi következmény bemutatásának és adójogi
tanácsnak sem.
Az ÁKK Zrt. javasolja a magyar állampapírok iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak szakértőhöz abban a kérdésben, hogy a magyar állampapírok megszerzéséből, tulajdonlásából és átruházásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.
[1]
Az összefoglalás a 2008. január 1. napján hatályos magyar jogszabályok alapján készült.
Az adózás szempontjából elsődleges jelentősége annak van, hogy az adott befektető a társasági adóról szóló és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tövény (Tao.), vagy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) hatálya alá tartozik, illetőleg, hogy az adott befektető belföldi, vagy külföldi illetőségű.
Külföldi befektetők adózására vonatkozó általános szabályok
A külföldi illetőségű befektetők adózása attól függ, hogy a befektető illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között van-e hatályos kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény.
A hatályos kettős adóztatási egyezmények többnyire a befektető illetősége szerinti ország adójogszabályainak megfelelő adóztatást rögzítik, de lehetnek ettől eltérő egyezmények is. Amennyiben nincs kettős adóztatást kizáró egyezmény, úgy a külföldiek adózása aszerint alakul, hogy a külföldi milyen tevékenységet végez Magyarországon.
Társasági adó hatálya alá tartozó befektetőkre vonatkozó szabályok
A Tao. tv. alkalmazásában belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül - többek között -:
-
a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
-
a szövetkezet,
-
az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
-
a közhasznú társaság, a vízitársulat,
-
az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár.
A Tao. értelmében külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó). Külföldi személy a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet. A külföldi személy belföldi illetőségűnek minősül azonban, amennyiben üzletvezetésének helye belföld.
A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne.
A társasági adó alapját belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény alapulvételével, az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő jogcímek, az adóalap módosításának különös szabályai, a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak esetleges módosítására vonatkozó szabályok, valamint a külföldön fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összege figyelembevételével kell megállapítani. A külföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldi telephelyén végzett tevékenységből származó és/vagy a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján állapítja meg.
A Tao. alapján az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és az a társasági adó mértékével adózik.
A társasági adó mértéke jelenleg a pozitív adóalap 16 százaléka, illetőleg meghatározott feltételek teljesítése esetén az 50 millió forintot meg nem haladó a pozitív adóalap összegig annak 10 százaléka.
Magánszemélyek adóztatására vonatkozó szabályok
A személyi jövedelemadóról szóló
– többször módosított -
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) értelmében a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
Az Szja tv. alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek az alábbiak minősülnek:
a)
a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b)
az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;
c)
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d)
az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da)
kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db)
létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
dc)
szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.
Az Szja tv. alapján a magyar állampapírok, mint nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok alapján a magánszemély tulajdonosnak kamat címén fizetett bevétel, illetve az átruházáskor, visszaváltáskor (lejáratkor) elért, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint megállapított rész kamatjövedelemnek minősül és adóköteles.
Az Szja tv. tényleges - 0%-tól eltérő - adómértéket tartalmazó rendelkezéseit az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223.§ (12)-(13) bekezdéseivel összhangban a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
Az Szja. tv. 2008. január 1. napjától hatályos 65.§ (1) b) pontja szerint - többek között - kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az ugyanezen § (5) bekezdésének rendelkezéseire is - a következők:
„ba)
a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
bb)
a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor […] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;”[1]
A kamatjövedelem után az adó mértéke az Szja tv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint 20% (húsz százalék).
Az Szja tv. vonatkozó rendelkezései értelmében a magyar állampapírokból származó kamatjövedelem után az adót – amennyiben a kamatjövedelem
a) kifizetőtől (értve ez alatt a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is) származik – a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be;
b) nem kifizetőtől származik – a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg és fizeti meg, továbbá az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint vallja be a vonatkozó adójogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével.
A kamatjövedelem megszerzésének időpontja az érintett összeg átutalásának, postára adásának, vagy a befektető részére történő birtokba adásának napja.
A tőzsdei ügyletek adózására az Szja tv. külön rendelkezései vonatkoznak.
Amennyiben a jövedelemszerző az Európai Közösség más tagállamában adózási illetőséggel rendelkezik, további elvárás a (magyar székhelyű) kifizető felé, hogy havonta benyújtsa az adóvisszatérítési igényeket, továbbá, hogy évente adatot szolgáltasson a kamatfizetésre, az adólevonásokra és a bevétel haszonhúzójára vonatkozóan a kifizető tagállamának adóhatósága részére.
Nem kerül sor a kifizető általi adólevonásra, amennyiben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény rendelkezései szerint a (kamat)bevétel nem adóztatható Magyarországon, feltéve, hogy a jövedelemszerző a kifizető rendelkezésére bocsátja a vonatkozó előírások szerinti, adózási illetőségről szóló igazolást és a haszonhúzói nyilatkozatot. Amennyiben a levont adó mértéke magasabb, mint amennyit az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény előír, a jövedelemszerző adóvisszatérítési kérelemmel fordulhat a magyar adóhatósághoz.
A Tpt. szerinti értékpapírkölcsönzés magánszemélyt megillető díja szintén a magánszemély jövedelmének minősül, és ezen jövedelem után az adó mértéke jelenleg 25%. Az értékpapír kölcsönbe vevőjére az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése értelmében árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, azzal, hogy nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet az Szja tv. előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet
a)
az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának),
b)
ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének
a napjára kell megállapítani.
Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az adót adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
A külföldi magánszemélyek adózására, kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában, a belföldi magánszemélyek jövedelemadózására irányadó szabályok vonatkoznak.
[1]
A
z Szja tv. ezen rendelkezéseit – a vonatkozó átmeneti rendelkezések figyelembevételével - a hatálybalépés napjától (2008. január 1.) megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
