A központi költségvetés 2002-es finanszírozásáról és az elsődleges forgalmazók állampapír-piaci tevékenységéről

Az ÁKK Rt. sajtótájékoztatót tartott a 2002. évi finanszírozásról és az elsődleges forgalmzók állampapír-piaci tevékenységéről. A sajtótájékoztatón kerültek kiadásra az ÁKK Rt. által alapított az ‘Állampapír-piaci LEG’ elnevezésű díjak is. Az elhangzott PowerPoint prezentáció letöltéséhez kattintson ide!

2002. évi finanszírozás


A teljes nettó piaci finanszírozási igény 1313 milliárd forint volt 2002 folyamán, mely 557 milliárd forinttal magasabb a 2002. év elején tervezettnél[1]. Ez a korábbi éveket jellemző szinteket közel háromszorosan haladta meg. Ez a finanszírozási igény a központi költségvetés 963 milliárd forintos, a társadalombiztosítás 102 milliárd forintos hiányából, az elkülönített állami pénzalapok mintegy 2 milliárd forintos többletéből és a jegybank 250 milliárd forintos tartalékfeltöltéséből tevődik össze. A forintpiaci állampapír kibocsátás volumenét tovább növelte az is, hogy 2002-ben a lejáró devizaadósság forintban lett megújítva.

A 2002. évi finanszírozást több kedvezőtlen tényező befolyásolta az év során: a Kincstári Takarékjegyek névre szólóvá alakítása; a választások; a dunai árvíz; az ír referendum és a központi költségvetés hiányának jelentős emelkedése. A nettó finanszírozási igény negyedévről negyedévre emelkedő tendenciát mutatott, ennek ellenére a megfelelő piaci helyzetnek és a jó keresletnek köszönhetően az állampapír aukciókon a folyamatosan megemelt kibocsátott mennyiségekkel biztosítható volt a finanszírozást.

A teljes nettó kibocsátáson belül a kötvények értékesítése 215 milliárddal, a diszkont kincstárjegyeké 145 milliárddal haladta meg az év elejei terveket, míg a lakossági papírok esetében 10 milliárdos elmaradás volt tapasztalható.

Az elsődleges forgalmazók[2] szerepe az állampapírok értékesítésében

2002-ben 4.912 milliárd forint értékű állampapír került eladásra, melynek 89%-át az elsődleges forgalmazók vásárolták meg a kibocsátótól. A Kincstári fiókhálózat és a Posta forgalmazása 11%-os részesedést ért el a bruttó forint értékesítésen[3] belül.

A központi kormányzat - költségvetés, TB alapok és elkülönített állami alapok – 2002. évi finanszírozásához szükséges forrásokat az elsődleges forgalmazói rendszer teljes mértékben biztosítani tudta, hiszen a mintegy 1.300 milliárd forintos nettó forint piaci értékesítést[4] teljes mértékben az ő vásárlásaik adták (A Kincstári fiókhálózat és a Posta értékesítése megközelítőleg fedezte a visszaváltásokat). Ez az arány jól mutatja, hogy a költségvetési deficit finanszírozásában az elsődleges forgalmazói rendszer kiemelkedő szerepet vállal.

Változások az Elsődleges Forgalmazói körben

2002. január 1-jével a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. belépésével 13-ra emelkedett az elsődleges forgalmazói rendszer tagjainak a száma. Az új belépő intézményi forgalmazóként gyakorolhatta az Elsődleges Forgalmazók legfontosabb jogát, azaz bekapcsolódhatott az államkötvény és diszkont kincstárjegy aukciókba.

A hitelintézetek súlya az elmúlt években folyamatosan emelkedett a forgalmazói körön belül. A hazai hitelintézetek közül egyre többen kértek engedélyt a teljes körű befektetési szolgáltatói tevékenység végzésére, ezzel tulajdonképpen az univerzális bankká válás felé mozdultak el. Az elsődleges forgalmazói körben képviselt bankcsoportok közül évről évre többen döntöttek úgy, hogy az állampapír kereskedéssel kapcsolatos feladatokat a brókercégtől az anyabankba csoportosítják át. Ez a folyamat folyatódott 2002-ben is, amikor három befektetési vállalkozás (CIB Értékpapír Rt., ING Barings Értékpapír Rt., Takarék Bróker Értékpapírforgalmazó és Tanácsadó Rt.) forgalmazói tagságát is az anyabank örökölte meg. Végsősoron a 2002-es év volt a fordulópont a forgalmazói kör összetételét tekintve, ekkortól váltak számarányukban is dominánssá a bankok az állampapírok elsődleges piacán. 2003. január elsején - miután az AEGON Értékpapír (Magyarország) Rt. visszaadta a forgalmazói státuszát - 9 hitelintézet és 3 befektetési vállalkozás alkotja a magyar állampapírok elsődleges forgalmazói körét. (lásd 1. melléklet)

Elmondható, hogy a hazai bankszektor legnagyobbjai ma már szinte kivétel nélkül megtalálhatóak az Elsődleges Forgalmazók között. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetközi pénzvilág több tekintélyes bankja is képviselteti magát leánybankján keresztül a magyar állampapír-piacon. Ez utóbbi tendencia a magyar pénz- és tőkepiac európai integrációjának előrehaladtával várhatóan tovább erősödik.

A forgalmazók aukciós szerepvállalása

A kibocsátó elemi érdeke, hogy megbízható, tőkeerős és hatékony piacon tevékenykedő partnerei legyenek. A forgalmazói szerződésben vállalt 3%-os aukciós vásárlási kötelezettség[5] jelentősége a forgalmazók közötti verseny fenntartásában és a finanszírozás biztonságának növelésében áll. A jelenleg alkalmazott aukciós technika használatával a kibocsátó számára így garantálható a piaci értékítéletet tükröző költségek melletti finanszírozás. 2002-ben a 3%-os minimális küszöb teljesítése forgalmazó túlnyomó többségének nem jelentett gondot, ami a jelentős másodpiaci ügyfélkörüknek és a keresletnek tulajdonítható.

2002-ben a legnagyobb keresletet a szeptemberben kibocsátott új 3 éves kötvény második aukciója vonzotta, a közel 200 milliárdos kereslet több mint a hat és félszeres túljegyzést eredményezett.

A forgalmazók másodpiaci tevékenysége

Az aktív elsődleges piaci részvétel mellett a forgalmazók lényeges feladata, hogy az állampapírok egy meghatározott körére nyilvánosan árat jegyezzenek, ezzel biztosítva a másodlagos állampapír-piac likviditását[6] és átláthatóságát. Az elsődleges forgalmazók jelenleg 26 államkötvényre és 7 diszkont kincstárjegyre jegyeznek folyamatosan vételi és eladási árat, melyek között 2001. decemberétől a 15 éves kötvény is szerepel. Az árjegyzésből kiszámítható elvárt hozam fontos referenciaként szolgál a tőkepiac hosszú szegmensén aktív szereplőknek (biztosítók, nyugdíjpénztárak, jelzáloghitel intézetek, stb.) befektetési és finanszírozási döntéseik kialakításában.

2002-ben az állampapírok másodpiaci forgalmának[7] továbbra is közel 90%-a bonyolódott az elsődleges forgalmazókon keresztül. A magas arányt úgy sikerült tartani, hogy a másodpiaci forgalom eközben az előző évhez képest 7%-kal bővült. Az év folyamán legnagyobb forgalmú állampapír az a 2007/D jelű 5 éves lejáratú kötvény volt, melynek piaci állománya 2002 végére megközelítette a 400 milliárd forintot (1,7 milliárd eurót), ami jól tükrözi a kibocsátó és a forgalmazók likviditás növelését célzó közös erőfeszítését.

A forgalmazók közreműködésével számos külföldi befektetőt is sikerült a belföldi állampapír-piacra csábítani. Ezt a folyamatot segítette a szabályozási környezet változása is, hiszen a devizaliberalizáció számos, a külföldiekkel szemben felállított befektetési korlátozást feloldott. A forgalmazók teljes másodpiaci forgalmuk 19 %-át bonyolították deviza-külföldiekkel. Ennek köszönhetően 2002-ben 720 milliárd forinttal emelkedett a külföldiek által birtokolt állampapír állomány, melyből 1709 milliárdot (95%) az államkötvények tettek ki.

Míg a központi költségvetés GDP arányos adóssága 1999 óta a maastrichti 60% küszöb alatt található, addig egy másik fontos kritériumnak, a 10 éves államkötvény hozamára felállított maximum értéknek[8] történő megfelelés 2002. januárja és júniusa között biztosított volt. A kedvezőtlen makrogazdasági mutatók következtében emelkedő magyar hozamok és az euró régióban – a tőkepiaci befektetések állampapírokba áramlása eredményeként - a hozamok csökkenése átmenetileg növelték a kamatfelárat. Októbertől azonban a forint felértékelődésével kapcsolatos várakozások jelentős külföldi keresletet indukáltak, melynek következtében a hozamok – így a 10 éves referenciahozam is – jelentősen csökkentek az utóbbi négy hónapban megközelítve tűrési sáv tetejét.

Lakossági állampapír-piacon játszott szerepük

A 2002. évi 13 elsődleges forgalmazóból négy külön szerződés keretében vállalta hálózatában a lakossági állampapírok forgalomba hozatalát és forgalmazását is. A négy forgalmazó így kb. 370 fiókban biztosítja az állampapírok értékesítésének országos szintű lefedettségét.

Az elsődleges forgalmazók fiókhálózatában kapható Kamatozó Kincstárjegy 2002. januárjától folyamatosan jegyezhetővé vált, ami a termék népszerűbbé és a konstrukció rugalmasabbá tételén keresztül a befektetői igények színvonalasabb kielégítését célozta. A kéthetes jegyzési ciklusok havonta kétszer, folyamatosan követik egymást. A lakossági forgalmazók szerepét felértékelte, hogy az ÁKK - Kincstári Takarékjegy forgalmazása mellett – harmadával növelte a Kamatozó Kincstárjegy értékesítését 2002 folyamán.

2003 a felkészülés éve

Az EU belépéssel összefüggésben az ÁKK-nak a 2004-es év folyamán lehetővé kell tennie a nem-rezidens befektetési bankoknak, hogy pályázhassanak az elsődleges forgalmazói tagságra. A forgalmazói rendszer megnyitására egy szélesebb körű folyamat, a magyar állampapírpiac EU harmonizációjának részeként kerül majd sor. Az új piaci környezetre való felkészülés komoly feladatot jelent a piac szervezőjeként fellépő ÁKK és a jelenlegi hazai piaci szereplők számára egyaránt. Az ÁKK fokozatosan lépésekkel kívánja a magyar állampapírpiacot az európai uniós piaci gyakorlat illetve a piaci szokványok átvételére ösztönözni.

Állampapír-piaci LEG-ek

Az állampapír-piaci forgalom ösztönzése komoly feladat, amelyből minden piaci szereplő részt vállal az intézményi befektetőktől (pl. nyugdíjpénztárak, befektetési alapok) a pénzügyi közvetítőkig (pl. hitelintézetek, befektetési vállalkozások). Ennek a teljesítménynek az elismerése céljából hat évvel ezelőtt ‘Állampapír-piaci LEG’ elnevezésű díjat alapított az Államadósság Kezelő Központ Rt. A díjak odaítélése az állampapír-piaci szereplők szavazatai alapján történik, így többféle vélemény eredményeképpen alakul ki az adott évben LEGjobb teljesítményt nyújtók sorrendje. A díj így tulajdonképpen a piac értékítéletét tükrözi. A díjkiosztásra mindig az előző év lezárását követően kerül sor.

Öt meghirdetett kategória

1. az év legjobb elsődleges forgalmazó cége: ING Bank Rt.

2. az év legjobb elsődleges forgalmazó állampapír-piaci üzletkötője: Bokor Mihály (ING Bank Rt.)

3. az év legjobb nem elsődleges forgalmazó állampapír-piaci üzletkötője: Kámory Ferenc (Quaestor Értékpapír Rt.)

4. az év legszofisztikáltabb befektetője: Pájer Tamás (ING Vagyonkezelő Rt.) és Heim Péter (AEGON Biztosító Rt.)

5. az év legjobb állampapír-piaci újságírója: Ádám Zsigmond (Napi Gazdaság).

Gratulálunk!

Budapest, 2003. február 12.
--------------------------------------------------------------------------------

[1] Ez a szám nem tartalmazza az adósságátvállalások és részesedésvásárlások 512 milliárd forintos összegét.

[2] Az állampapírok elsődleges forgalmazói rendszere 1996 januárjában jött létre azzal a céllal, hogy a költségvetési hiány és a lejáró adósság finanszírozását biztosabb alapokra helyezze, annak költségeit a piaci mechanizmusok működése révén csökkentse, valamint elősegítse a másodlagos állampapírpiac bővülését és átláthatóságát. A forgalmazói kör tagjává az Államadósság Kezelő Központtal megkötött forgalmazói szerződést követően válhatnak a Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozások és hitelintézetek. A szerződés értelmében a forgalmazók kizárólagos joggal vehetnek részt az államkötvények és diszkont kincstárjegyek aukcióin, valamint a Magyar Államkincstár Fiókhálózatán és a Postán kívül ők forgalmazhatnak lakossági állampapírokat.

[3] Az adott időszakban belföldön forintban értékesített állampapírok összege.

[4] Az adott időszak bruttó forint piaci értékesítése csökkentve a hitelek törlesztésével és a lejáró és visszavásárlásra kerülő állampapírok állományával. Ez a nettó értékesítés a hiány finanszírozása mellett biztosítja esetileg az MNB felé a devizaadósság részbeni törlesztését.

[5] Az elsődleges forgalmazói szerződés előírja, hogy minden elsődleges forgalmazó köteles a naptári féléves időszak során értékesített államkötvény és diszkont kincstárjegy mennyiség 3 százalékát megvásárolni.

[6] A piaci likviditás azt mutatja, hogy a befektetők milyen könnyen adhatják el és vehetik meg az értékpapírokat a másodpiacon.

[7] A tőzsdei és a KELER rendszerén keresztül bonyolított OTC forgalmat tartalmazza.

[8] A Maastrichti Szerződésben rögzített elvárás szerint a monetáris unióhoz csatlakozni kívánó országban az irányadónak tekintett 10 éves lejáratú államkötvény hozama nem haladhatja meg 2%-nál többel a 3 legkisebb inflációval bíró tagállam hasonló kötvényhozamának átlagát egy megelőző éves periódus átlagában.

Kapcsolódó anyagok:

Tartalom

Saját lista

    MÁK és DKJ kalkulátor
    Dátum: a számítás értéknapja, továbbá az értékpapír mezőben csak olyan értékpapírok jelennek meg, amelyek kibocsátási dátuma nagyobb, de a lejárata kisebb, mint az értéknap (a dátum nem lehet 2003.01.01-előtti érték)
    Típus: ha diszkont kincstárjegy, akkor az értékpapír mezőben csak a DKJ-típusú papírok, ha kötvény, akkor csak kötvények jelennek meg
    Konvenció: számítási metódus: ISMA vagy a kormányrendeletben rögzített EHM
    Értékpapír: a kiválasztott értékpapírra történik számítás
    Hozam %: a lejáratig számított hozam
    Nettó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír nettó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = bruttó árfolyam% - Felh. Kamat%
    Felh. Kamat %: a kiválasztott értékpapírnak adott értéknapra vonatkozó felhalmozott kamata%
    Bruttó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír bruttó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = Nettó árfolyam% + Felh. Kamat%
    Névérték: tetszőleges egész szám, ebből származik a Nettó ár, Felh. Kamat, valamint a Bruttó Ár
    Nettó Ár: Nettó Árfolyam% * névérték
    Felh. Kamat: Felh. Kamat% * névérték
    Bruttó Árfolyam: Bruttó Árfolyam% * névérték

    Csak a forintban kibocsátott fix kamatozású államkötvényekre, valamint diszkont kincstárjegyekre lehet árfolyam/ hozam számítást végezni!